Az offshore tanácsadói piacon megtalálható megoldások, továbbá az interneten fellelhető különböző információk a téma iránt érdeklődő olvasókat kezelhetetlen mennyiségű információval árasztják el, melynek szakmai elemzése nem szakember számára igen nehéz. A téma iránt érdeklődő olvasók részére készítettünk egy rövid összefoglalót az offshore cégekkel kapcsolatos, napjainkban jellemzően előforduló igazságokról és tévedésekről, melyet az alábbiakban találhat. Bízunk benne, hogy hasznos információkat találnak az összefoglalóban az offshore cégek világáról és hazai alkalmazásáról.

1. Offshore cég alapítása és tulajdonlása illegális – Tévedés

Nincs olyan hatályos magyar jogszabály, amely megtiltaná, hogy magyar magánszemélyek offshore státuszú vállalkozást alapítsanak, illetve közvetlen, vagy közvetett módon tulajdonoljanak.

2. Offshore cég útján magyar magánszemély legálisan tud adót optimalizálni – Tévedés

A klasszikus, nonrezidens offshore társaságokban 2010. január 1. napjától realizált eredmény az Szja. törvény rendelkezései szerint “egyéb jövedelem” jogcímen adóköteles a hazai tényleges tulajdonosnál. Az a korábbi, hivatkozás, miszerint “az offshore cég pénze nem a tulajdonos pénze” 2010-től nem érvényes, az offshore cégek a hazai jogszabályok szerint személyi jövedelemadó szempontból elkülönült jogalanyisággal nem rendelkeznek.

3. Offshore cég Magyarországon vállalkozást alapíthat és tulajdonolhat – Igaz

Az offshore cég külföldi jogi személy, mely bejegyzésének, létezésének, képviselői eljárási jogosultságának igazolását követően hazai vállalkozást alapíthat és tulajdonolhat.

4. Az offshore cég a vagyonvédelem és diszkrét működés tökéletes eszköze – Igaz

Amennyiben egy hazai vállalkozás offshore tulajdonlással kerül felállításra, úgy harmadik felek polgári jogi igények érvényesítésekor nem fogják tudni igazolni a hazai vállalkozás és annak tényleges mögöttes tulajdonosa közötti tulajdonosi viszonyt. Ez különösen hasznos lehet vállalkozás házassági közös vagyonon kívül tartására, versenykizáró megállapodások megkerülésére, “mindenki mindenkit ismer” piacon az anonim megjelenés biztosítására, jövőben keletkező céges értékek perlési és végrehajtási védelem alá helyezésére.

5. Offshore céggel adómentesen lehet kereskedni – Féligazság

Igaz, hogy társasági szinten az offshore IBC jellemzője a nulla kulcsos társasági adó, azonban amennyiben az offshore céget jogügyletei során mindig ugyanaz a magyar személy képviseli, úgy a vélelmezhető hazai üzletvezetés miatt az offshore cég hazai adókötelezettsége fennállhat. Az is magától értetődő (lásd fent 2. pont), hogy még amennyiben az offshore szinten valóban nulla adószintet sikerül is elérni, úgy ettől a hazai tényleges tulajdonos még adó fizetésére köteles e jövedelem után.

6. Az offshore cég részére fizetett osztalékot forrásadó terheli – Tévedés

Tévedés. A hatályos magyar adószabályok szerint az osztalékadó kizárólag magánszemélyeket terhelő adónem. Tekintettel arra, hogy a cégek részére fizetett osztalék a hazai szabályok szerint nem adóköteles, így a cég részére fizetett osztalékból nincs semmiféle forrásadó-levonási kötelezettség.

7. Az offshore cégből kiállított költségszámlával hazai adóalapot lehet csökkenteni – Tévedés

A társasági adóról szóló törvény rendelkezései szerint az ún. ellenőrzött külföldi társaságok (ide tartozik többek között minden nonrezidens offshore cég) részére történt kifizetések adóalapot csökkentő tételként csak bizonyos feltételek megléte esetén számolhatóak el. Megjegyzendő, hogy a fiktív iratok alapján történő kifizetések az előzőeken túl büntetőjogi következményeket vonhatnak maguk után.

8. A nemzetközi adó-optimalizálás illegális tevékenység – Tévedés

Az Európai Únió négy alapelve közül az egyik a tőke szabad áramlása, melynek jelentősége, hogy az Únió állampolgárai befektetéseiket az Únión belül szabadon mozgathatják. Az Európai Únió jogszabályainak, a nemzetközi kettős adózást elkerülő egyezmények rendelkezéseinek prudens alkalmazása, és a hazai adótörvények vonatkozó generálklauzuláinak figyelembe vétele mellett történő nemzetközi adótervezés megengedett tevékenység.

9. A magyarországi cégbrókerem attól diszkrét és biztonságos, hogy maga is offshore cégből működik – Tévedés

Magyarországon hivatása alapján a hatóságok felé történő adatszolgáltatást az ügyvéd, az orvos és a pap tagadhatja meg. A magát diszkrét színben feltüntető, “itthon nem megtalálható”, offshore cég mögé rejtőző tanácsadó hazai hatósági idézés esetén tanúvallomást köteles tenni, mely esetben tanácsadási tevékenysége, ügyfelei vonatkozásában igazmondási kötelezettség terheli. Mindezen túl természetesen az offshore struktúra mögött rejtőző tanácsadó az általa megosztott javaslatokért károkozás esetén jogi úton nem elszámoltatható.