2011/09/05

Az OECD egy napokban közzétett jelentése számos olyan agresszív adótervezési metódust azonosít, melyet multicégek alkalmaznak veszteségeik mind hatékonyabb kihasználására, sőt mi több, veszteségek mesterséges generálására.

A jelentés három fő területet azonosít: céges átszervezések, pénzügyi termékek és transzferárak. Annak ellenére, hogy ezen tranzakciók többnyire valós gazdasági alapokon szerveződnek, széles körben alapot adnak adó-optimalizálásra.

Azonosításra kerültek például pénzügyi termékek, melyek célja a mesterséges veszteség generálása egy magas adózású környezetben. Hasonló eszköz a veszteséges cégek megvásárlása a veszteség könyvek közötti átvitele, és leírása érdekében.

2011/09/05

Hasznos dolog a szabadalom, ám az adóelőny jelentősége sem lebecsülendő.

2011. augusztus 15-én a Google megállapodott a Motorola céggel, és 12,5 milliárd dollár megfizetését vállalta mintegy 17,000 bejegyzett és 7,500 bejelentett szabadalom ellenértékeként. A portfóliót a Google egy cég megvásárlásának útján szerzi meg.

Szakértők azonban úgy vélik, hogy a szabadalmak megszerzésén túl a Google célja adócsökkentés lehetett. Mivel a megvásárolt társaság komoly elhatárolt veszteséggel rendelkezik, így számítások szerint évente 700 millió dolláros leírást tesz majd lehetővé 2019-ig évente a Google részére. A Google továbbá azonnal csökkenteni fogja tudni adóalapját mintegy 1 milliárd dollárral a Motorola jelenlegi veszteségei alapján.

2011/08/10

Az Egyesült Államok szenátusához benyújtott törvényjavaslat kötelezni fogja a tagállamokat arra, hogy alapításkor jegyezzék fel a cégek tulajdonosait.A Carl Levin és Charles Grassey szenátorok által benyújtott törvényjavaslat szerint minden amerikai tagállamban kötelező lesz cégalapításkor a tulajdonosok azonosítása. Ez elsősorban Delaware, Wyoming és Nevada államokat érinti, melyek az USA-ban bejegyzett offshore cégek központjai.

Az USA tagállamai napjainkban évi 2 millió céget regisztrálnak úgy, hogy a cégbejegyzéskor nem kerül nyilvántartásba az alapított cégek tulajdonosa. Ez anonimitás szempontjából gyakorlatilag ugyanazt a státuszt biztosította az USA offshore cégek részére, mint a klasszikus offshore központok. Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok nem tudta folytatni az offshore központok átláthatóságának követelését anélkül, hogy a saját háza táján ne tisztázza ezen kérdéseket.

Mint arról korábban írtunk, 2011 júliusától minden USA vállalat (offshore és nem offshore) köteles a külföldi bankszámláinak listáját és egyenlegét az Egyesült Államok adóhatósága felé évente bejelenteni.

A fenti szabályozással az USA gyakorlatilag megszűnik offshore központként működni, és végre hitelesen tud majd hasonlókat követelni egyéb országoktól.

2011/07/18

Az adóügyi átláthatóság felé vezető út lépéseként a belga adóhatóság készen áll arra, hogy külföldi illetőségű bankszámlák ezreinek adatait adja át a honos adóhatóságok felé.

Mintegy 250,000 külföldi bankszámlatulajdonos számíthat arra, hogy a következő hetek során honos adóhatósága részére kiadják pénzügyi adatait. Természetesen ezen személyek jó része francia illetőségű adózó, mivel a földrajzi közelség és a nyelvi azonosság okán franciák tízezrei tartják eltitkolt jövedelmeiket Belgiumban.

www.telegraph.co.uk

2011/06/16

A 2005. július 1. napja óta hatályban lévő ún. Megtakarítási Irányelv alapján az EU-honos magánszemélyek Svájcban keletkező kamatjövedelme után Svájc forrásadót von le, és teljesít a magánszemély adóilletősége szerinti kormány részére.

Kezdetben a forrásadó mértéke 15% volt, 2008. július 1. napjától pedig 20%. Idén 35% mértékre kerül a forrásadó mértéke emelésre.

A beszedett forrásadó 75%-a kerül az érintett tagállamok felé továbbításra, 25% pedig Svácjban marad.

Nem meglepő, hogy Németország, Olaszország és Franciaország részesednek a legnagyobb mértékben a forrásadóból, hiszen feltehetően ezen országokból származik a svácji (külföldi) magánszámlák legnagyobb hányada.

2011/05/06

2011. április 11.napján kelt, a holland parlament felé küldött levelében a holland kormány kifejtette, hogy milyen okból ellenzi a közösségen belüli egységes társasági adórendszert.

Az Európai Unió a közelmúltban publikálta elképzeléseit az egységes közösségi társasági adórendszer bevezetésére. Az elképzelések szerint a rendszer opcionálisan választható formában működne, melynek keretében a cégeknek módjuk nyílna egységes keretek között megállapítani és központilag bevallani a közösségen belüli eredményüket. Az adóalapot a közösségi tagállamok ezt követően egy rögzített képlet szerint osztanák fel egymás között (nagy vonalakban az eszközök, a munkaerő és az értékesítés helye szerint).

Hollandia az európai adótervezés egyik legjelentősebb holding-központja, érthető tehát, hogy az elsők között tiltakozott az elképzelés ellen. A holland kormány ellenérveit az alábbiak szerint foglalta össze:

1./ A CCCTB bevezetése a befektetések és a GDP csökkenéséhez vezetne;

2./ A kormányoknak az adminisztratív terhei és költségei jelentősen emelkednének, mivel az EU országoknak két párhuzamos társasági adórendszert kellene működtetniük;

3./ Az adóalap megosztásának EU által javasolt indikátorai teljes mértékben mellőzik az olyan jelentős vagyoni tételeket, mint a pénzügyi és immateriális eszközök;

2011/05/06

Az OECD illetékes bizottsága (CFA) nyilvános konzultáció kezdeményezett annak érdekében, hogy a Mintaegyezmény szerinti tényleges tulajdonos fogalma (10, 11 és 12 cikk) pontosításra és egységes alkalmazásra kerülhessen.

A konzultáció oka, hogy a jelenlegi mintaegyezmény alapján kötött adóinformációs és kettős adózást elkerülő egyezmények esetében a tényleges tulajdonos fogalmát a jogalkalmazók – ideértve az adóhatóságokat és bíróságokat is – különbözőképpen értelmezik. Mivel az eltérő értelmezések felvetik a jogbizonytalanság és esetleges kettős adózás problémáját, a CFA értékelése szerint e tekintetben a Mintaegyezmény pontosítása szükséges.