A cégek büntetőjogi felelőssége

Posted on Posted in Hazai vonatkozású információk

Az új Ptk. bevezetésével a polgári és a büntetőjog határai több esetben is elmosódni látszanak: a Ptk. büntető szemléletű, károkozás esetén magára a sérelem okozására, nem pedig a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékére helyezi a hangsúlyt. Egyes bűncselekményeknek már nemcsak magánszemélyek, hanem cégek is lehetnek az elkövetői, amelyeket komoly pénzbírsággal sújt a törvény. Emellett, ezzel párhuzamosan polgári per is indítható a cégek ellen; így azoknak a bírság mellett sérelemdíjat is kellhet fizetniük.

A büntetőeljárás önmagában a céggel szemben is lefolytatható

A cégek büntetőügyi felelősségre vonására már számos európai uniós államban volt példa; ennek lehetőségét a 2001. évi CIV. törvény hazánkban is megteremtette. Korábban az eljárásokat természetes személyekkel szemben folytatták, és ha bizonyítottság hiányában megszüntették, az a jogi személyre is vonatkozott, kivéve az elkövető halála vagy kóros elmeállapota esetén. 2013 júliusa óta azonban bizonyítottság hiányában a büntetőeljárás önmagában a jogi személlyel szemben is lefolytatható.

A cégvezetők magánvagyonukkal is kötelesek helytállni

Az új Ptk. alapján a cégvezetők a cég korlátlan anyagi felelőssége értelmében magánvagyonával is kötelesek helytállni a károkért. Nemcsak a tényleges elkövető felel a károkért, hanem az is, aki megakadályozhatta volna annak elkövetését. Az eljárás során a hatóság pénzbírságot szabhat ki, korlátozhatja vagy meg is szüntetheti a cég működését. A bírság mértéke a vagyoni előny értékének háromszorosa is lehet. A változtatások egyik célja az egyre inkább elszaporodó gazdasági és korrupciós bűncselekmények elszaporodása. A környezet károsításáért (például a nem megfelelő hulladékkezelésért) vagy például a versenyjogi szabályok megsértéséért tehát ezentúl nemcsak a cégvezető, hanem maga a cég is felel.