A csődeljárás és a felszámolási eljárás elhatárolása

Posted on Posted in Hazai vonatkozású információk

A köznyelvben a felszámolási eljárás és a csődeljárás fogalmát gyakran szinonímaként használják, holott a két eljárás jogi szempontból egymástól merőben eltér. Először is azt szükséges tisztázni, hogy mit is jelentenek ezek a fogalmak, továbbá, hogy miben különböznek egymástól ezek az eljárások.

A felszámolási eljárás, illetve a csődeljárás szabályait a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény, a Csődtörvény tartalmazza. A két eljárást közötti lényegi és minőségbeli különbséget jól mutatja az, hogy a csődeljárás célja a megegyezés és tartozás kiegyenlítése, a felszámolási eljárás pedig az adós jogutód nélküli megszűnésével is végződhet.

A csődeljárás alapvető célja tehát az, hogy az adós és a hitelező megegyezésre jussanak és a hitelező a követeléséhez, vagy amennyiben az egyezség során a tartozás egy részét elengedi, annak egy részéhez hozzájusson. Ennek érdekében az adós fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

A felszámolási eljárás célja azonban ettől eltérő, a megegyezés nem tartozik a felszámolási eljárás lényegi és tipikus elemei közé. A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a Csődtörvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A felszámolási eljárás célja tehát az adós társaság jogutód nélküli megszüntetése és a vagyonának a hitelezők közötti, a Csődtörvényben foglalt szigorú rangsor alapján történő felosztása.

Az adós és hitelező mindkét eljárásban kizárólag gazdálkodó szervezet lehet, azaz pl. gazdasági társaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, a sportegyesület stb, amely a tartozását az esedékességkor nem tudta, vagy előreláthatóan nem fogja tudni kifizetni. Magánszemélyek és a törvényben nem szereplő gazdálkodó szervezetek, így például a helyi önkormányzatok, tehát nem állhatnak csőd,- és/vagy felszámolási eljárás alatt.

Tekintettel arra, hogy a felszámolási eljárás végén az adós társaság jogutód nélküli megszűnéséről határoznak, a hitelező által egy egyébként a vagyoni helyzetét tekintve fizetőképes adós ellen benyújtott felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem gyakran az adós társaságot teljesítésre bírhatja, mivel az adós csak úgy kerülheti el a jogutód nélkül megszűnést, hogy teljesíti a hitelező jogos követelését.